Nagyon sokan keresik a lakásfelújítás, lakásfelújítás hitel, lakásfelújítás kalkulátor, lakásfelújítás pályázat, otthonfelújítási támogatás és hasonló, lakásfelújításhoz szorosan vagy lazán kapcsolódó kifejezéseket.
Segítünk egy kicsit tájékozódni a lakásfelújítással kapcsolatos információk között.
Mi az, hogy lakásfelújítás?
A lakásfelújítás azt jelenti, hogy a lakás vagy ház bármely részének, vagy bármely gépészeti alkotóelemének megújítása, fejlesztése, újra, modernebbre, korszerűbbre, kényelmesebbre, szebbre cserélése történik azért, hogy a lakhatási körülmények vagy javuljanak, vagy az épület minősége igazodjon és lépést tartson a kor trendjeivel.
A lakásfelújításnak általában jóléti okai vannak, amiben nagy szerepet játszhat a szubjektív megítélés is, hiszen olyan esetben is lakásfelújításra lehet igényünk, amikor egyébként funkcionálisan jól működő, újszerű állapotú részeket akarunk modernizálni, frissíteni, szépíteni, mert mondjuk bővül a családunk, vagy szeretnénk modernebb otthont magunknak.
A lakásfelújítás szerteágazó tevékenység lehet, ami magában foglalja a bontást, elszállítást, épületgépészeti alkotórészek teljes cseréjét, az átépítést, kőműves, víz-gáz-központi fűtésszerelés, épületasztalos, ács, burkoló, festő-mázoló, sőt, lakberendezői munkákat is.
Mint ahogy manapság már a lakásfelújítás külön szerves része a munkálatok menedzselése is.
Mi az otthonfelújítási támogatás?
A magyar állam otthonfelújítási támogatást nyújt a gyereketek nevelő családoknak, amiről a Magyar Államkincstár honlapján lehet tájékozódni.
Az egyik fontos célkitűzése volt a rendeletnek, hogy az építőipari ágazatot is fehérítse, így a támogatásba beleszámolható összegek egy részét a számlával igazoltan elvégzett építőipari munkák jelentik. Tehát eleshetnek a kedvezményezettek a támogatás egy jókora részétől, ha feketén végeztetik el a lakásfelújítási munkákat.
Lakásfelújítás hitelből?
A lakásfelújítás általában nagy kiadást jelent, mert az sajnos klasszikus tény, hogy ha valamihez hozzányúlunk, akkor az biztosan magával ránt még további más, kényszerű tennivalókat is. Így az előre tervezett költségek határait nagyon gyorsan elkezdik feszegetni a felújítók, de persze az is előfordulhat, hogy olyan volumenű felújításra van szüksége az ingatlannak, amihez elengedhetetlen a hitel.
A lakásfelújításra szánt általános hitelekről a bankoknál érdemes érdeklődni. Általában annál a banknál praktikus kezdeni, ahol eleve a lakossági bankszámlánkat is vezetik, mert a bankok az összevont szolgáltatásaik esetében még kedvezőbb ajánlatokat tudnak adni. Ha esetleg a jelenlegi banknál nincs kedvező lehetőség, akkor át lehet menni természetesen másikhoz is.
A hitelből történő lakásfelújításnál arra érdemes figyelni, hogy az esetlegesen nagyobb összegre várva is maradjanak ésszerű keretek között a tervezett kiadások, és olyasmire legyen elkülönítve a hitel összege, ami ténylegesen növeli az ingatlan értékét, tehát beruházásnak minősül.
Mennyire térül meg a lakásfelújítás?
Röviden? Nagyon.
Már akkor is megtérül a lakásfelújítás, hogy ha nem energetikai vagy korszerűsítő felújítást végzünk, hanem „csak” esztétikai vagy szépészeti szempontokat veszünk figyelembe. Minden beépített alapanyag bekerülési költsége megsokszorozódik értékben, amint ténylegesen beépül. Ha például kifestjük a nappalit, akkor annak van egy költsége, de az ingatlan értéke azonnal növekszik is az által.
Manapság sokkal értékesebbek azok az ingatlanok a piacon, amikbe elég csak beköltözni, mert annyira topon vannak, hogy még az úgynevezett tisztasági festéssel sem akar bajlódni az új lakó.
Ha nem akarjuk eladni az ingatlant, akkor igazából a vagyonunkat gyarapítjuk akár már a kisebb léptékű felújításokkal is, mint amilyen egy festés és padlócsere a hálószobában.
Energetikai célú felújítás: aminél muszáj megtérülést számolni
Vannak olyan korszerűsítési beruházások a lakóingatlanoknál – és az üzleti ingatlanoknál is –, amiknél muszáj a megtérülést kiszámolni ahhoz, hogy valóban jó döntést lehessen hozni, ugyanis a nagy volumenű, kifejezetten költséges, energetikai célokat is szolgáló beruházások megtérüléséről még a szakemberek is vitatkoznak.
Alapvetően ha ráköltünk egy ingatlanra 5-10-15 millió forintot, mert napelemre és hőszivattyúra állunk át, közben még a tetőt is lecseréljük, annak a piaci értéke nem biztos, hogy annyival fog növekedni, mert az már kategóriaváltás, amit az ingatlan egyéb más adottságai nem biztos, hogy fognak engedni.
Természetesen fog nőni az ingatlan értéke, csak a piaci értéke nem biztos, hogy összhangban lesz a más egyéb együtthatókkal. Ez miatt mindenképp megfontolandó egy nagy beruházás előtt az, hogy egyáltalán milyen ingatlanra akarjuk azt az összeget rákölteni, tehát az ingatlanok esetében egyébként használt, értékbecslésre vonatkozó adottságokat és tulajdonságokat is figyelembe kell venni.
A másik pedig a valódi energiahatékonyság majdani megtérülésére vonatkozik, ezzel kapcsolatban mindenképp szakemberrel érdemes konzultálni és átszámolni az átszámolni valót.
Ugyanis nem biztos, hogy napelemre kellene elsődlegesen költeni, mert most az energiaválság miatt hatalmas a felhajtás ekörül, hanem előbb új nyílászárókra, homlokzati szigetelésre, tetőszigetelésre érdemes odafigyelni, hogy aztán például napelemmel üzemeltetett split klímákkal lehessen olcsón, vagy épp akkor már költségmentesen fűteni és hűteni is.
És akkor már mindjárt nem 3-4, hanem nagyon gyorsan 30-40 milliókról beszélünk.
Lakásfelújítás lépései
1.) Az ötlet fázis – ekkor még számtalan variáció foroghat a fejünkben, ábrándozhatunk, álmodozhatunk is, hogy mit szeretnénk, hogyan szeretnénk.
2.) Tervezési fázis – eldöntöttük, hogy mit akarunk pontosan és ehhez elkezdünk rajzolni, inspiráló fotókat keresni, színeket, formákat tervezgetni, másokat megkérdezni, hogy egy-egy újítás náluk hogy vált be és hasonlók. Ekkor már konkrét adatgyűjtés zajlik, ilyenkor már az otthontámogatási és lakásfelújítás hitel ügyekben is elkezdhetünk tájékozódni.
3.) Költségtervezési fázis – ki kell számolnunk, hogy mi mennyibe fog kerülni, és ehhez már mindenképp szükség lesz árajánlatokra is. Szigorúan többes számban kell ilyenkor gondolkodni, tehát több árajánlatra is szükség lesz! Hagyjunk lebegő költségkeretet olyasmire is, amire nem gondoltunk, de várhatóan menet közben fény fog derülni rájuk!
Mindenképp ide kell venni a kockázatelemzési fázist is, őszintén szembenézve a várható problémákkal, szűk keresztmetszetek lehetőségével.
Ami ki szokott maradni a számításból:
a.) Bontás és sitt elszállítás költségei, továbbá a szállítások költségei általában – rémes nagyságrendet tudnak elérni, tehát érdemes velük nagyvonalúan számolni. A gépi földmunka költségét se feledjük, bár ezek általában a könnyedén vállalható kategóriába szoktak tartozni.
b.) Az időjárásból eredő csúszások lehetősége – főként az eső és a viharok jelentenek veszélyt egy-egy nagyobb beruházásnak, nyilván egy aszályos nyárban ez kevéssé fordul elő, de tavasszal-ősszel szinte alap, hogy egyfolytában esik.
4.) Ütemezési fázis – ha megvannak a kivitelezők akkor meg kell tervezni a folyamatot, hogy ki mikor mit fog a terepen dolgozni, lesznek-e párhuzamos munkavégzések, hol, melyik fázisnál lehetnek csúszások, mivel lehet előre dolgozni, mivel nem, stb, ki mikor kezd, mikor végez.
5.) Megkezdődik a kivitelezés – amivel párhuzamosan folyamatosan jelen lesz az újratervezés is, ezért nagyon fontos, hogy legyen egy felelőse az egész folyamatnak, akinél összefutnak a szálak, aki meghozza a döntéseket, aki gyorsan reagál. Ez a személy általában a tulajdonos szokott lenni, de ha valakinek nincs erre lehetősége, mi például ebben is tudunk segíteni, mint ahogy a kisebb-nagyobb lakásfelújítási munkákban is.
6.) Zajlanak a munkálatok, halad előre a folyamat – lehetnek fennakadások, de már rutinosan lehet ezeket kezelni.
7.) Lezárul a felújítás, levonulnak a csapatok, lehet takarítani – takaríttatni – és lehet élvezni az új, modern, szépséges otthont.
Ez a hét lépés akár hónapokat, sőt, éveket is lefedhet.
Lakásfelújítás árak, lakásfelújítás költségei
Gyengébb idegzetűek ne is olvassanak tovább, vagy inkább mégis, mert jobb a kihívásokkal jó előre szembenézni.
Van egy olyan régóta hangoztatott ár-elv, hogy a szakemberek anyagárban dolgoznak. Például, ha a padlólap négyzetmétere 8000 forint, akkor a lerakás is annyiba fog kerülni négyzetméterenként, tehát újabb 8000,- forintba. De mi a helyzet az aljazkiegyenlítővel? Mi a helyzet a csemperagasztóval? Mi a helyzet a fugával? Mi a helyzet mondjuk egy korábbi laza aljat bontásával? Azokat beleszámolva már nem 8000,- forint az anyagszükséglet például, hanem 10.000 forint, akkor a burkoló is 10.000 forintot fog elkérni?
A két számítás között 25%-os különbség van, ami például 1 millió forintra vetítve már negyedmilliós különbséget jelent.
Általában egyébként nem anyagárban számolnak a szakemberek, hanem szabott, fixnek mondható áraik vannak egy-egy műveletre vagy órára – illetve sokan akár négyzetméter árat is tudnak mondani akár a semmiből is –, de ha nincs pontos előzetes információnk arról, hogy ki mennyiért dolgozik, de számolni szeretnénk, akkor igen, ez az anyagár szorozva kettővel ez egy jó kiindulási pont lehet, de persze nem minden esetben. Még az ilyen ráhagyásos számolás után is szembesülhetünk sokkoló munkadíj ajánlatokkal, amik jóval magasabbak, mint az anyagköltség.
Még egy tipp: bármit is sikerül kiszámolni – még árajánlat előtt –, mindenképp érdemes megszorozni az összeget legalább 1.5-tel, de inkább kettővel. Ugyanis laikusként általában sok mindenre nem gondolunk, így sokkal reálisabb lehet az, ha még szorzunk az előzetesen számolt lakásfelújítási költségeken, így a nagyságrenddel nem csapjuk be magunkat.
Lakásfelújítás négyzetméter árak
Nagyon nem mindegy, hogy milyen helyiséget és milyen színvonalon akarunk felújíttatni. Ha egy tól-ig intervallumot keresünk, akkor a 25.000-120.000,- forint közötti négyzetméter árakkal lehet számolni alapvetően. A konyha és a fürdőszoba a szerelvények és a gépészet miatt a drágább végletet jelentik, míg egy egyszerű szobafelújítás, amiben sem átépítés, sem bontás, sem vezetékezés vagy villanyszerelés nem szerepel, az a 25.000 forintos négyzetméter ár kategóriába esik inkább.
Ezekben már benne lehetnek bizonyos alapanyag árak is (bútorok, szaniterek nem).
De ezek száz dologtól függhetnek, így a részletes árlista és a szakemberek árajánlata lesz majd összességében a mérvadó, de ezekkel lehet már azért számolgatni.
Hogyan számoljunk a napról-napra dráguló lakásfelújítási árakkal?
Az biztos, hogy magas infláció esetén a rémálom kategória a lakásfelújítási költségek pontos számolása, viszont erre van egy áthidaló megoldás: részfeladatokra kell bontani tervezett lakásfelújítási folyamatot, és egyesével kell előre lépni, hogy az elszabaduló árak esetén meg tudjuk állítani a műveletet és tudjunk esetleg várni. Egy szétbombázott konyha vagy fürdő fölött persze nehéz heteket várni, de nem biztos, hogy nem éri meg türelmesnek lenni.
Ilyen időszakokban az a fontos, hogy sose engedjük ki a kontrollt a kezünk közül a költségeket tekintve, és ne hagyjunk a kivitelezőnek lehetőséget arra, hogy csak azért, mert esetleg utalt arra, hogy az elszabaduló árak miatt menet közben fenntartja a lehetőséget az áremelésre, azért bármekkora áremelkedést kénytelenek legyünk elviselni.
Lesz majd visszarendeződés a lakásfelújítás áraiban a jövőben?
Vélhetően igen. Meg fog állni a drágulás az alapanyagok terén is, sőt, a kereslet leesésével lehet majd árcsökkenés is, de persze nem biztos, hogy mostanság, tehát most inkább a kisebb, lépésekre bontott műveletekkel érdemes foglalkozni és nem most kell a lovak közé dobni a gyeplőt.
Lakásfelújításra igénybe vehető egyéb támogatások
Az otthonfelújítási támogatáson túl igénybe vehető lakásfelújításra is fordítható állami támogatások:
– Babaváró hitel
– CSOK, plusz hitel lehetőség
– Otthonteremtési támogatás
– Kedvezményes áfa lehetőségek, illetékmentesség, közjegyzői díjak csökkentése, stb.
Részletek: Csalad.hu/tamogatasok
