Tavasszal törvényszerűen megnövekszik a diákmunkásokat kereső hirdetések száma, de egyébként év közben sem apad le az igény a nullára, sem a kereslet, sem a kínálat oldaláról. A diákok ma már fontos építőkövei a munkaerőpiacnak, de ahhoz, hogy átfogó képet kaphassunk a valóságról, szakembereket kérdeztünk a diákmunka rejtelmeiről.
Kérdéseinkre Kozma Zsolt, több szakszervezet és munkásszövetség – Életre Való Munkavállalók Országos Szövetsége, Lear Munkavállók Szakszervezete, Fém és Gépipari Munkástanácsok Országos Szövetsége – elnöke, és Valovits Nóra, szakszervezetek és üzemi tanácsok – Lear Munkavállalók Szakszervezete, Lear Corporation Hungary Kft. Üzemi tanács, Fém és Gépipari Munkástanácsok Országos Szövetsége – vezetőségi tagja, illetve felügyelőbizottsági elnöke válaszoltak. Zsolt telefonon, Nóra pedig írásban válaszolt a felmerült kérdésekre. Válaszaik révén mind a munkáltatók, mind a munkavállalók átfogó képet kaphatnak a diákmunka munkaerőpiaci beágyazottságáról, előnyeiről, hátrányairól, és a legfontosabb tudnivalókról.
AgenaJobs: Álláskeresők egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy nemcsak, hogy egy bizonyos kor fölött esnek ki a munkaerőt kereső munkáltatók látóköréből, de mintha minden afelé mutatna, hogy egyre inkább diákmunkásokban gondolkodnak a cégek. A diákoknak is nagy számban szándékuk a munkavégzés – ezt korábbi kutatásaink is megmutatták -, ugyanakkor felmerül a kérdés: normális dolog ez, hogy havonta több tízezren keresnek diákmunkát, és az ellenoldalon pedig majdnem, hogy ennyi diákmunkáSt is keresnek a cégek? Ez új dolog, vagy mindig is így volt?
Kozma Zsolt: A diákmunkás lehet nyári munkás, vagy távoktatásban részt vevő, de a napi 8 órás munkaidőt is vállaló diák. Ezért nem szoros az összefüggés, hogy diákmunkást keres valaki egy adott időszakra, vagy olyan munkakör elvégzésére keres valaki diákmunkást, melyet különösebb képzettség nélkül is el lehet végezni (pl.: telefonközpont, csomagküldő szolgálat esetén csomagolás, ebédkihordás, stb.). A másik ok, hogy a diákok rugalmas időbeosztásban szeretnének dolgozni (hétvége kizárt), mely nem minden esetben valósítható meg. Ezért a kereslet-kínálat nem mindig találkozik egymással.
Valovits Nóra: Mindig is népszerű volt a diákmunka. Elsősorban olyan feladatokra alkalmazzák őket előszeretettel, ahogyan Zsolt is említette, ami nem igényel különösebb szaktudást. Kisebb adminisztrációs feladatok, csomagolás, adatrögzítés, illetve olyan feladatokra amire nem kívánnak saját munkaerőt alkalmazni, mert rövid idő intervallumot ölel fel a feladat vagy többletmunka, amit el kell végezni. Változás a szabályozásban, hogy már kizárólag diákszövetkezeteken keresztül lehet diákmunkásokat alkalmazni. Ez megkönnyíti a munkáltató dolgát, mert az adminisztrációs terheket a diákszövetkezetek leveszik a vállunkról.
AgenaJobs: Nemrégiben egy balatoni cég keresett kifejezetten diákmunkást vízibicikli kölcsönzőbe. Már ott is megkérdezték a felhívást látó emberek, hogy „Nemdiák nem lesz jó?”, amire azt a választ kapták, hogy „Bocs, de nem.” Tapasztalatotok szerint milyen munkakörre alkalmasak leginkább a diákmunkások, és egyébként milyen korosztályt kell érteni alattuk általában?
Kozma Zsolt: A diákmunkához bizalom kell. Ott, ahol pénzel kell bánni, ott a bizalom kisebb. Ha a diák nem jól kezeli a bevételt (nem add számlát, NAV büntetés) akkor azért nehezebben felelősségre vonható. Régebben sok volt a fiatal diák a fagyizókban, ma már ezt is meggondolják a vállalkozók. A diákmunkáson a 17-20 év közöttieket értem.
Valovits Nóra: Az én tapasztalatom szerint a 18 év alatti fiatalok, a nyári idénymunkára a legalkalmasabbak. Az említett vízi bicikli kölcsönző ideális egy fiatalnak. Balatonpart, napsütés, és még fizetnek is érte… szuper! Nagy felelősséggel járó feladatok elvégzésére, ilyen életkorban kevesen alkalmasak. Nyilván van kivétel, senki nem gondolja, hogy a munkát vállaló diákok nem ügyesek vagy nem okosak. A szabályozás szerint, a 15. életévét betöltött nappali tagozatos diák, tanszünetben már vállalhat munkát, ammennyiben diákszövetkezet tagja.
A picit idősebb korosztálynál, a 18 évesek körében népszerű a gyorséttermi láncoknál végzett munka is. Rájuk már inkább jellemző, hogy iskola idő alatt hétvégenként is dolgozzanak. A kora húszas korosztály, akik a tanulmányaik mellett párhuzamosan és folyamatosan vállalnak munkát – Pl. főiskolások, egyetemisták – sokuk dolgozik éjszaka is, Pl. áru feltöltőként. Igazából 15 és 22 év között mindenki megtalálható a munkaerő világában, de az életkori sajátosságaikból adódóan is más és más munkára alkalmasak.
AgenaJobs: Milyen munkakör az, amire esetleg diákmunkást keresnek, de igazából nem is lenne szabad? Van ilyen egyáltalán?
Kozma Zsolt: Ez nem jellemző. Ami viszont igen, hogy a munkaközi szünetidő kiadását, vagy a túlóra kifizetést és a napi munkaidős szabályokat sokszor lazábban kezeli a munkáltató a diákmunkás kárára. Lévén a diák nincs tisztában a jogaival, így könnyebben kihasználható.
Valovits Nóra: A diákmunkának szigorú szabályozásai vannak. 18 életévét be nem töltött fiatal munkavállaló nem végezhet éjszaka munkát (22:00-06:00), nem dolgozhat napi 8 óránál többet, nem foglalkoztatható olyan munkakörben, amihez nincs meg a megfelelő szakmai végzetsége és ami olyan felelősséget hárít rá, aminek következményeit a kora miatt nem tudja reálisan felmérni. Sajnos van olyan tapasztalat, hogy a diákszövetkezet kiközvetít 16 éves diákokat éjszakás műszakba. Itt felmerül a közvetítő felelőssége, hiszen neki kell a legjobban tudnia, hogy a 18 év alatti fiatal munkavállalókra milyen szabályozás vonatkozik, illetve a munkáltató felelősége, hogy engedi munkába állni őket.
AgenaJobs: Miért jár jobban egy munkáltató egy diákmunkással, mint esetleg egy tapasztalt és persze kicsivel – vagy nagyon – idősebb munkaerővel? Létezik, hogy csak a pénz dominál mindent?
Kozma Zsolt: A vállalkozás első lépcsőfoka a költséghatékony gazdálkodás. A diákmunka esetében ritkán beszélhetünk minőségi munkavégzésről, hiszen termék előállítására ritkán alkalmaznak diákmunkást. A minőségi munkavégzéshez tapasztalt munkaerő kell. A minőségi munkavégzéshez egy hosszabb betanulási folyamat szükséges, amire a diákok esetén nincs idő, illetve a hosszabb távú tervezésnél a diákkal egyáltalán nem számol a cég (a diák sem).
Valovits Nóra: Csak abban az esetben jár jobban a munkáltató, ha a már fentebb is említett megnövekedett, határozott időre szóló többletmunkákat kívánja elvégeztetni, mert a diákok főként a nyári szünet ideje alatt vállalnak munkát, átlagosan 2 hónapot. Nagyon kevés az a diák, aki iskola idő alatt is dolgozik, akkor inkább a hétvégi munkák a jellemzőek. Ha egy munkáltató ennél hosszabb időre kíván munkaerőt foglalkoztatni, akkor mindenképpen megéri a saját állományát növelni, idősebb, tapasztaltabb, lojálisabb munkaerővel, akire teljes munkaidőben számíthat. Ekkor már nem mérvadó az sem, hogy a diákmunkások foglakoztatása kevesebbe kerül, mint egy felnőtt munkavállalóé.
AgenaJobs: Jó irányba vezet az, hogy a profit érdekében a vállalkozások stratégiai szintre emelik a diákmunkások nagy számú foglalkoztatását?
Kozma Zsolt: Piacgazdaság van. A terméket vagy a szolgáltatást értékesíteni kell. Ez az első számú szempont. Nem mindegy a cég vállalati profilja sem. Nagyobb értéket biztosító szolgáltatás elbírja a diákmunkás foglalkoztatást, kisebb volumenű cég ritkábban.
Valovits Nóra: A cégeknél mindig az dominál, hogy a munkaerő olcsó legyen, de az olcsón foglakoztatott munkaerő kimagasló minőségben teljesítsen. Munkavállói szakszervezetként látjuk, tapasztaljuk, hogy az országon belül milyen hatalmas eltérések vannak a bérezés tekintetében, és ott ahol nincs a dolgozók érdekeit ténylegesen védő szervezet, szakszervezet, ott hatványozottan igaz ez. Ez semmiképpen nem vezet jó irányba, egyrészt mert elértéktelenedik a munka vagy munkakör, másrészt a szándékosan olcsón foglakoztatott munkaerő nem képez elégedett egységet, ezért magas a fluktuáció.
AgenaJobs: Diákmunkások után fizetett bérek/járulékok, és a kapcsolódó adminisztratív terhek milyen relációban vannak a jelenlegi minimálbérrel? Lehetséges, hogy a minimálbér versenytársa lett a diákmunka?
Kozma Zsolt: A diákmunkás kevesebb bérért is elmegy dolgozni, mint egy családot eltartó felnőtt. De ebben a témában Valovits Nóra kolléganő többet tud mondani.
Valovits Nóra: Adminisztratív terhei ez esetben csak a diákszövetkezetnek vannak, a munkáltatónak nincsenek. Egyetlen járulék terheli az így megkeresett jövedelmet, 15% Szja, míg a minimálbérből minden járulék levonásra kerül, ez jelenleg 33,5%. A diákmunkás egészségügyi biztosítási jogviszonyát a diákigazolványa érvényessége jelenti, tehát ameddig érvényes a diákigazolványa addig biztosítási járulék megfizetése, az így megszerzett jövedelméből nem szükséges, de egészségügyi ellátásra jogosult. Ez könnyebbség a munkáltatónak és több pénzt hagy a diákoknál is. Hogy versenytársa lett-e a minimálbérnek? Diákmunkás csak 25 éves korig, tanulói/ hallgatói jogviszonyban nappali tagozaton tanuló diák lehet, persze a járulékok miatt jobban megéri diákokat foglalkoztatni, anyagi szempontból igen, igen versenytársa, de pont az életkori megszorítás miatt viszont nem. Persze az ideális eset az lenne, ha nem minimálbéren foglalkoztatnának embereket, vagy adó és járulék mentessé válna a minimálbér.
AgenaJobs: Szakszervezetként a munkavállalók jogaiért folytattok mindennapos küzdelmeket. Mit tanácsoltok azoknak, akik diákmunkára jelentkeznek? Mire figyeljenek oda kiemelten a diákmunkára jelentkező fiatalok egy munkahelyen?
Kozma Zsolt: Munkaszerződés, munkaidő, bejelentés vagy alkalmai munkavállalás, szabadság biztosítása, napi, illetve heti munkaidő betartása, ezek alap dolgok, de nagyon fontos ezeknek a megléte.
Valovits Nóra: Mindenképpen olvassák át figyelmesen a munkaszerződésüket! Ja, igen munkaszerződést azt írásban kötik, nem szóban! Ez fontos dolog! Szerepeljen a munkavégzés helye, ideje, mennyi az órabérük, egyáltalán órabérben vagy heti/havi bérben vannak-e foglalkoztatva. Mennyi időre szól a munkaszerződésük? Mennyi szabadsággal rendelkeznek? Mennyi a pihenő idő két egymást követő munkanap között? (Ezt törvény szabályozza, 12 óra a törvény szerint, de érdemes ragaszkodni hozzá, hogy le legyen írva!) Milyen juttatásokat kapnak? Kell-e fizetni a munkaruháért? Jár-e egyáltalán munkaruha? Munkába járás költségeit téríti-e a munkáltató? Milyen kötelezettségei vannak a munkavégzéssel kapcsolatban, és milyen „szankciókat” vonhat maga után, ha távol marad a munkavégzéstől? Rengeteg mindenre kell figyelni.
AgenaJobs: Mit javasoltok egy munkáltatónak, ha például a könyvelő tanácsára diákmunkást szándékoznak felvenni, és persze maximálisan be akarják tartani a törvényeket is? Mire figyeljenek oda kiemelten? Mire számítsanak munkáltatóként?
Valovits Nóra: A diákok alapvetően szívesen dolgoznak, örülnek, ha alkalmazzák őket, mégis munkáltatóként érdemes figyelembe venni, hogy lojalitásról és a befektetett erőforrások hosszútávú megtérüléséről csak nagyon kevés esetben lehet beszélni, és a fluktuációi is igen magas. Egyszerűen a nagy részük elunja a munkába járást. Ez a fajta kötelezettségvállalás, és felelősség kevés fiatalnál van meg. Természetesen van ellen példa, és vannak, akik végig dolgozzák például a nyári időszakot – mert nagytöbbségében a tanítási szünetben keresnek munkát a diákok –, viszont ebben az esetben sem beszélhetünk többről mint 3 hónapról, sőt inkább 2-ről mert az a jellemző, hogy keresnek egy kis pénzt és elmennek nyaralni.
Kérdés: Van olyan terület vagy cég, vagy esetleg iparág, ahol nem tartjátok szerencsésnek a diákmunka ilyen szintű terjedését?
Kozma Zsolt: A nehéz fizikai munkakörök és a felelőségteljes feladatok ellátása esetében nem szerencsés diákmunkásokat alkalmazni. De jellemzően nem is az ilyen típusú munkákra keresik őket.
Valovits Nóra: Csak Zsoltot tudom ismételni. Megnézve egy diákszövetkezet álláshirdetéseit, nem is találni olyat, ami kifogásolható lenne, mint diákmunka.
AgenaJobs: Erről jut eszembe, hogy egyébként a nyugdíjasok foglalkoztatása jár valamilyen anyagi vagy más előnnyel a munkaképeskorúak foglalkoztatásával szemben?
Kozma Zsolt: A nyugdíj mellett dolgozókra is jellemző, hogy kevesebb bérért is elvállalják a munkát, mert van egy fix havi bevételük, inkább ezt akarják kiegészíteni. Rugalmasan, akár hétvégére is beoszthatók, felelősségteljesek. A minimum 40 év munkaviszony alatt megszereztek minden olyan munkatapasztalatot, amit kamatoztatni tudnak, és sokan még nagyon aktívak, fizikailag, szellemileg egyaránt.
Valovits Nóra: Mostanában sok olyan hirdetést látok, amikben konkrétan nyugdíjasokat keresnek, kisebb adminisztrációs, irodai munkára. Nyilván előny ezeknél a szakirányú ismeret, tapasztalat. Pár éve tapasztalok egy másik, nyugdíjasokat érintő foglakoztatási formát, mégpedig, azt, hogy nem mennek el a munkahelyről nyugdíjba (illetve de, jogilag nyugdíjasok) hanem ott maradnak munkavállalóként továbbra is. És nem csak a 40 év munkaviszony után járó (nők) nyugdíj esetén döntenek így, a közvetlen környezetemben van öregségi nyugdíjas munkavállaló is. A munkáltatót minimális járulék fizetési kötelezettség terheli ez esetben, tehát nem kerül neki annyiba a nyugdíjas mint egy aktív korú.
AgenaJobs: Létezik olyan, hogy diákmunkás szakszervezet? Ki képviseli a diákmunkások érdekeit valójában?
Kozma Zsolt: A diákmunkás rövid ideig van egy adott munkahelyen, a szakszervezetek pedig munkahelyhez kötöttek. Így nem tudják megvalósítani a vándorló diákmunkások képviseletét.
Valovits Nóra: Sajnos nem létezik ilyen. Pedig nagy szükség lenne rá, de a Zsolt által említett szakszervezeti sajátosság miatt, ennek megvalósítása szinte lehetetlen. Én mindig azt mondom, hogy nagyon hasznos lenne az iskolákban, a középiskolától kezdődően, a tanterv részévé tenni a munkavállalói ismereteket, és felhívni a figyelmet arra, hogy léteznek munkavállalói szakszervezetek, és majdan munkavállalóként milyen előnyökkel jár, ha valaki szakszervezeti tag lesz. Szakszervezeti berkekben, képzéseken szeretik példaként felhozni az előadók a Skandináv modellt (Svédország, Finnország, Dánia) ahol ezt megvalósították már, és a fiatalok már nagyon korán megismerkednek a jogaikkal, és kötelezettségeikkel a munkavállalás tekintetében. Nem véletlen, hogy az említett országokban nagyon magas a szakszervezeti tagszervezettség. Ma egy munkavállalásra alkalmas diák (15. évet betöltött , nyári szünidőjét töltő fiatal) megtanul logaritmust számolni, vagy megtanulja a költői képeket, de fogalma sincs róla, hogy egy munkaszerződésnek mit kell tartalmaznia. Nem tudja, milyen jogai vannak, mint munkavállaló, milyen kötelezettségekkel jár egy munkaszerződés aláírása, hová fordulhat jogorvoslatért. Hivatalosan 18 év alatt csak szülő/ gondviselő beleegyezésével vállalhat munkát, de az a baj, hogy sok felnőtt és szülő sincs tisztában ezekkel a dolgokkal. Ezért lenne fontos egy olyan szakszervezet, aki az ő érdekeiket képviseli, és teljes körű felvilágosítást nyújt számukra.
AgenaJobs: A gazdasági élet szempontjából összességében üdvösnek vagy jelen helyzetben károsnak és odafigyelésre érdemesnek tartjátok a diákmunka ilyen szintű terjedését?
Kozma Zsolt: Nyilván üdvözítő, ha a fiatalok be szeretnének kapcsolódni a munka világába. Nem érzem károsító hatását. Elöregedik a munkavállalói társadalom, illetve az aktív korúak nagy része külföldön vállal munkát. A gazdasági élet szempontjából is hasznosnak gondolom, hiszen a fogyasztó társadalom aktív részévé válnak.
Valovits Nóra: Én sem érzem károsítónak, sőt nagyon jónak tartom, hogy megtapasztalják a munka világát. Adhat számukra motivációt is tovább tanulás, képességek megszerzése tekintetében. A túlzott elterjedésének gátat szabnak az ide vonatkozó törvények és szabályozások, tehát attól nem kell tartani, hogy a diák munkaerő kiszorítja az idősebb korosztályt.
Jó munkát kívánunk minden diáknak és nem diáknak egyaránt 😊
Az interjút készítette: Vidi Rita
